Mit tartalmaz a folyamatos megbízási tevékenység?

Átalánydíjas komplex szolgáltatás, mely folyamatos megbízás keretében teljeskörű, átfogó munkavédelmi szolgáltatást nyújt, mely a következőket tartalmazza:

• Munkavédelmi szabályzat készítése igény esetén, (jelenleg már nem kötelező!), vagy a vállalat munkavédelmi iratainak elkészítése, és rendszerbe foglalása, jogszabályoknak való megfeleltetése.
• Védőeszköz Szabályzat, illetve utasítás készítése, karbantartása, átdolgozása.
• Kockázat felmérés, értékelés elkészítése, javaslatok a dolgozókat érhető veszélyek és ártalmak elhárítására, évenkénti felülvizsgált, karbantartás• Munkavédelmi oktatások szervezése, végrehajtása, a szükséges tananyagok, segédletek biztosítása.
• Rendszeres, vagy alkalmankénti komplex ellenőrzés (átvilágítás) a szabálytalanságok, veszélyforrások feltárásával, jegyzőkönyv, illetve intézkedési terv készítése a felelős személyek megnevezésével és a kijavítás módjának és határidejének megjelölésével
• Munkabalesetek kivizsgálása, helyszínrajz, fénykép, videó készítése, vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése, továbbítása, a szükséges jelentési kötelezettségek végrehajtása
• Úti balesetek kivizsgálása helyszínrajz, fénykép, videó készítése, vizsgálati jegyzőkönyv kitöltése.
• Felügyeleti, hatósági ellenőrzéseken való közreműködés, a megbízó képviselete, kapcsolattartás az államigazgatási szervekkel, felügyelőségekkel.
• A megjelenő és hatályba lépő jogszabályok alkalmazása, az új szabályzók által támasztott követelmények érvényesítése.
• Okmányok, jegyzőkönyvek, kimutatások karbantartása, a határozatokban foglaltak végrehajtatása, ellenőrzése.
• Munkavédelmi képviselők oktatása, tanácsadás a munkavédelmi képviselők megválasztási folyamatában, oktatási anyagok átadása a munkavédelmi képviselők munkájának segítése érdekében. (Saját kiadású oktatási naplónk alkalmas a tűz-, munkavédelmi oktatás egyidejű dokumentálására is, nincs szükség kettős naplóvezetésre).
• Kockázatértékelés készítése irodai tevékenységekre, képernyős munkavégzésre vonatkozóan, távmunka – otthoni munkavégzés esetén is.
• Teljeskörű legionella fertőződési kockázatértékelés elkészítése,  tanácsadással, mely minden vállalkozás részére ajánlott, de kötelező a szálláshely szolgáltatások, wellness szolgáltatást nyújtó létesítmények, közfürdők, medencével, szökőkúttal, hűtőtoronnyal, légkezelő berendezéssel rendelkező épületeket üzemeltető cégek esetében.
• Kémiai kockázatértékelés veszélyes anyagokkal, vegyszerekkel dolgozó munkavállalók esetében (a napi takarítás is ide tartozik!).
• Biológiai kockázatértékelés azoknak a vállalatoknak, egészségügyi intézményeknek, ahol a munkavállalók biológiai fertőzést, megbetegedést okozó veszélyforrásoknak lehetnek kitéve.
• Éles-hegyes eszközök használatára vonatkozó kockázatértékelés egészségügyi intézmények részére.
• Zaj- és fényerősség tájékoztató mérése.
• Szakmai tanácsadás zajcsökkentő intézkedésekre.

Mennyibe kerül? 

A szolgáltatás ára rugalmasan, egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek és munkavállalók száma, valamint a tevékenységek köre.

• Munkavédelmi szabályzat készítése
• Munkavédelmi szabályzat készítése
• Védőeszköz szabályzat készítése
• Kockázat felmérés és értékelés
• Munkavédelmi oktatás munkavállalók, munkavédelmi képviselők részére
• Munkabalesetek, úti balesetek jegyzőkönyvezése
• Kockázatértékelés – irodai tevékenységre• Kockázatértékelés – legionella fertőzöttségre
• Kockázatértékelés – Kémiai kockázatokra
• Kockázatértékelés – Biológiai kockázatokra• Kockázatértékelés – Éles-hegyes eszközök használatára
• Veszélyes gépek, berendezések üzembe helyezési eljárásának a lefolytatása
• Veszélyes gépek időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatának a végrehajtása
• Emelőgép ügyintézése

Mit jelent és miért van rá szükség?

A munkavédelmi oktatás során a munkavállalók megismerik a biztonságos munkavégzés körülményeit, feltételeit és előírásait. Mindeközben megtudják, hogy milyen következményekkel jár, ha nem tartják be az előírásokat, illetőleg egy esetleges baleset bekövetkeztekor mi a teendőjük. Munkavédelmi oktatást ügyfeleink igényéhez igazítva személyesen vagy online formában, csoportok vagy egyének részére is vállalunk.

A munkavédelmi oktatást az 1996. évi XXXI. tv. kötelezően írja elő minden munkáltató számára.

1996. évi XXXI. Tv.

1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről

55. § (1)* A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
56. a) munkába álláskor,
57. b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
58. c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
59. d) új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?

• munkába álláskor
• a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor
• a feladatkör illetve a munkahely megváltozásakor
• új munkaeszköz beüzemeltetése esetén
• a munkaeszköz átalakításakor
• új technológia bevezetése alkalmával

A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek és munkavállalók száma, valamint az oktatás módja.

Mit jelent és miért van rá szükség?

A munkavégzés helyének, a munkavégzés körülményeinek egységes, összehangolt áttekintése az alapján, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.

A munkavédelmi törvény minden munkáltató számára előírja, hogy rendelkeznie kell munkahelyi kockázatértékeléssel, melyet a munkakörnyezet illetve munkafolyamatok megváltozásakor, de legalább 3 évente újra el kell készítenie. A munkahelyi kockázatértékelés megléte már 1 fő munkavállaló esetén is kötelező, amit egy esetleges munkavédelmi ellenőrzés során nagyon szigorúan számon kérnek.

Mit tartalmaz a kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Egyéb speciális rend meghatározása

1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről

54. §(2)*  A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3) *  A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

66/2005 (XII.22.) EüM rendelet szerinti munkahelyi zajmérése és vizsgálata

4. § (1) Az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés) keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve.

(2) A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni.

(3) Zajmérést kell végezni:

1. a) új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
2. b) meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
3. c) munkakör kialakításakor;
4. d) a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

(4) A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alsó beavatkozási határértékeket.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek és munkavállalók száma.

Mit jelent és miért van rá szükség?

Az irodai munkahelyekre is el kell végezni a kockázatértékelést, melynek során figyelembe kell venni az olyan egészségkárosító tényezőket, mint a zaj, a hőmérséklet, az ülőmunkához megfelelő székek, bútorok megléte, és külön figyelmet kell fordítani a számítógépes munkahelyek kialakítására, melyben fontos tényező a monitorok szemre gyakorolt hatása, ott, ahol legalább napi 4 órán keresztül képernyős munkaeszközt használnak.

Mit tartalmaz az irodai munkavégzésre vonatkozó kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Egyéb speciális rend meghatározása

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
2. a) minden szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá

az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek és munkavállalók száma.

Mit jelent és miért van rá szükség?

A legionella súlyos tüdőgyulladást okozó baktérium, mely 20-50 Celsius fokos vízben szaporodik és a levegőbe porlasztott vízcseppekkel terjed.

A legionella baktériummal fertőzött vízpárát belélegezve a fertőzés akár halálos is lehet. Ennek megelőzésére minden olyan létesítményben legionella kockázatértékelést kell végezni, ahol melegvíz-hálózat, központi légkezelő klíma vagy párásító berendezés üzemel. Ilyen létesítmények a közfürdők, egészségügyi intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, szociális intézmények, bevásárlóközpontok, beltéri szökőkutat, akváriumot üzemeltető létesítmények, irodaházak, iskolák, ipari létesítmények.

Mit tartalmaz a Legionella kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Egyéb speciális rend meghatározása

49/2015 (XI. 6.) EMMI rendelet

a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról.

4. Kockázatbecslés
5. § (1) A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a Legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését el kell végezni.

(2) A kockázatbecslést a létesítmény üzemeltetésében bekövetkezett, a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érintő változást követően 30 napon belül ismételten el kell végezni.

(3) A kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A kockázatbecslési dokumentáció elérhetőségét a munkavállalók részére a létesítményben biztosítani kell.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek száma.

Mit jelent és miért van rá szükség?

Bizonyos munkakörökben, ahol fertőzésveszély vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell elvégezni annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, valamint a szükséges intézkedéseket meg lehessen határozni. A veszélyeztetettség jellegét, időtartamát, mértékét is meg kell határozni és minden biológiai tényezőre ki kell terjeszteni az értékelés során. A biológiai kockázatnak leginkább kitett intézményeknek tekinthetők az egészségügyi és szociális intézmények laboratóriumai, élelmiszer-előállító létesítmények, állatokkal, állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járó munkahelyek, mezőgazdasági tevékenységek, klinikai- mikrobiológiai- és kutató laboratóriumok, állatorvosi laboratóriumok, hulladékkezelő- és szennyvíztisztító üzemek.

A biológiai kockázatértékelést 1 évente újra el kell készíteni.

Mit tartalmaz a biológiai kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Amennyiben szükséges, oltási rend meghatározása

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

3. § (1)* Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek száma.

Mit jelent és miért van rá szükség?

A kémiai kockázatértékelés során a munkahelyi tevékenysége során veszélyes anyagokkal és vegyi anyagokkal érintkező munkavállalók egészségének és biztonságának érdekében a munkáltató köteles az egészséget veszélyeztető kockázatokat feltárni, és az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni a megfelelő munkafolyamatok kialakításával és a kitettség legkisebb mértékűre történő redukálásával. Valamennyi tisztító- és fertőtlenítő szert használó munkahelyen el kell végezni a kémiai kockázatértékelést, így a vegyi árut forgalmazó, vegyi áru felhasználásával működő telephelyek, gyárak, ahol a gyártási folyamat során vegyi árut használnak, beleértve azokat a munkahelyeket is, ahol takarítót, vagy takarítószemélyzetet foglalkoztatnak. Bármilyen veszélyes anyagokkal végzett tevékenység csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető. A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítménnyel történő foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. 2020. februárjától az expozíciós nyilvántartást már valamennyi veszélyes anyag felhasználása kapcsán vezetni kell. Amennyiben munkavégzés során az erre vonatkozó jelöléssel ellátott anyagok használatára kerül sor, szükséges a kémiai kockázatértékelés megléte.

Mit tartalmaz a kémiai kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkarend és munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Egyéb speciális rend meghatározása

A 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet

A munkahelyen jelen lévő, vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez, vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedéseket határozza meg. A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

19. § (1)  A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.
    (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
    a) a veszély azonosítása;
    b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;
    c) az expozíció becslése;
    d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek valamint a veszélyes készítmények száma.

Mit jelent és miért van rá szükség?

Az egészségügy területén dolgozó munkavállalóknál nagy számban fordulnak elő tű vagy más éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések. Mivel e sérülések során a munkavállaló a vér útján terjedő betegségeknek több mint 20 fajtájával fertőződhet meg, így rendkívül fontos az ilyen eszközök használata során az elővigyázatosság és a megfelelő biztonsági intézkedések betartása.

Mit tartalmaz az éles-hegyes eszközök használatára vonatkozó kockázatértékelés?

• Veszélyeket felmérő dokumentáció elkészítése
• Javaslattétel az egészséges munkakörnyezet kialakítására
• Egyéni védőeszközök meghatározása
• Egyéb speciális rend meghatározása

51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet

az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről

3. § (1) A munkavégzés során az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetéséhez vagy minimálisra csökkentéséhez elsődlegesen az expozíció megelőzésére kell törekedni.

(2) A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalók éles vagy hegyes eszközökkel történő biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének feltételeiről.

(3) A munkavállalók munkavégzésük során az éles vagy hegyes eszközök használatára vonatkozó szabályok betartásával óvják a maguk és az általuk ellátott személyek biztonságát.

4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben előírt gyakorisággal értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat.

Mennyibe kerül?

A szolgáltatás ára egyedi megállapodással kerül meghatározásra ugyanis azt befolyásolja a telephelyek száma